Kerti tó 3

A fénykép csodás találmány, vannak dolgok, amiket nem lehet szavakba önteni, ezért arra gondoltam, hogy inkább képekben mesélek tovább. :-)

2008.

2009

2009 nyara

büszkeségem: Cedrus deodara  'Feelin Blue'

2010 

Április

Sok kedvencem van, ez a díszcseresznye is közéjük tartozik
(Prunus 'Kiku-shidare Sakura')

Kicsit távolabbról :-)
Sajnos idén nem virágzott.

Az előkert...egy része

A háttérben Leyland ciprus, szomorú nyír és Laburnum (aranyeső-ami sajnos időközben elpusztult). Elől pedig  Japán juhar (Acer palmatum 'Dissectum  Atropurpureum), ő is nagy kedvenc, sajnos bizonyos okok miatt erről a számára ideális helyről el kellett ültetnünk, nagyon izgultunk, hogy túlélje.

Azért, hogy ne csak nyári képeket mutassak. Ez itt 2010 decemberi hava. :-)

A leyland ciprus, a selyemfenyő és jobb oldalon épphogy csak bekandikál a képbe a nyírfa (Betula pendula 'Youngii' )

2012

2012 tél vége felé, meglátogatott minket ez a gyönyörű madár. Ha valaki tudja mi a neve írja meg, kérem! 

Egész rendszeresen jött halászni, így sikerült lencsevégre kapni, igaz a fürdőszoba ablakából. :-)

Ez már a nyár! Innentől hiába jönnének a madarak halászni, a tóban már nem találnak halacskát.

Idén végre valóra vált a gyerekek álma, lett játszótér.

A terasz is egész kellemes hely lett, hogy a lonc felnőtt és jótékony árnyékot vet a  teraszon tartózkodókra.

Aki figyelmes volt, észrevette, hogy kimaradt a 2011. esztendő. Igazából, nem  sok kép készült a kertről  2011-be, helyette harmadik gyermekünket fényképeztük, aki idén nyáron már 1 éves.

Kerti tó 2

Az elbeszélés folytatódik. :-)

2007: a tavat megnagyobbítva halastavacskának becézgettük. Immáron nem lehetett benne pancsolni a gyerekeknek, viszont lakóhelyévé vált a békák, csiborok, és néhány jobb sorsra érdemes pisztráng számára.

Itt jól látszanak a pisztrángok

A pisztrángokat Szilvásváradról vásároltuk és speciális oxigénzsákban szállítottuk hazáig. Egészen a nyári forróság beálltáig urai voltunk a helyzetnek. Elegendő volt a kis szivattyú, ami folyamatosan vizet pumpált a tóba. 

A patak rész "túlfolyói" pedig nem engedték, hogy kiöntsön a tó, elárasztva a kertet, hanem irányítottan az általunk tervezett helyeken szivároghatott el a víz.

Ezekre a részekre vízkedvelő növényeket ültettünk, amit meg is háláltak pompás virágaikkal.

 Ám a tófólia feketesége szinte szívja magába a meleget, kikerülhetetlenül forrósodott fel a tó vize. Megpecsételve ezzel a pisztrángok sorsát.

Végül is megettük őket, mert drága hal, és bár a húsukon érződött, hogy nem valami sebes folyású hegyi patakban érlelődtek, azért még nem voltak túlzottan mocsárízűek. 

Folyt. köv.

Kerti tó

Elkezdtük rendbe tenni a kis kerti tavunkat. Általában, minden tavasszal megcsináltuk ezt a munkát, kivéve tavaly, mert akkor éppen várandós voltam, és nem igazán hiányzott az életemből az efféle tornamutatvánnyal járó tevékenység. No, de most már halaszthatatlanná vált ez a kerti munka is.

Először is bemutatnám, hogyan készült a tó és a hozzá tartozó 7m hosszú patak.

2006-ban készült, nagy lelkesedéssel terveztük és kiviteleztük a férjemmel, a saját két kezünk, ásó és egyéb kerti szerszámok segítségével.

A kis kerti vécé, még az építkezés után maradt a kertben. Utáltam, olyan ronda volt, de a férjem ragaszkodott hozzá, mert abban tárolta a kerti szerszámokat. Mellette kis komposztálót készített. Télen a fahamut is ide ürítette és ez lett a veszte a kerti "tárolónak". Egy apró, jelentéktelennek tűnő  parázs tüzet okozott és leégett a tároló. A szomszédok vették észre, kis híján a tűzoltókat is riasztották, szerencsére sikerült minket elérni.
Csengőnk persze azóta sincs, pedig már több, mint 7 éve lakunk ezen a helyen.

Ez már itt az első tavunk, amit nem engedtem nagyobbra és mélyebbre (40 cm mély és dupla pereme van a biztonság kedvéért), mivel akkor még csak 4 éves volt első gyermekünk, a második pedig még alig múlt fél éves. Tulajdonképpen csak pancsolós medencének készült. Kibélelve geotextíliával- alapvetően a vakondok kártételének kivédése miatt-, majd lefedve tófóliával.

Nem kis munka volt kettőnknek kifeszíteni a fóliát, de ez már szinte öröm munka volt.
A fólia gyártója nagyon segítőkész volt, összehegesztették a fólia darabokat a kacifántos alakzathoz igazítva, így nekünk már "csak" ki kellett bélelni a formát vele.

Itt azért már kezdett testet ölteni az elképzelésünk.

Kaviccsal kirakva a patak partja már igazán úgy nézett ki, ahogy megálmodtuk.

Amikor elkészül egy ilyen munka, senki sem gondol rá, hogy ennek a karbantartása legalább annyi erőfeszítést fog igényelni, mint a létrehozása.

Igaz, évente elég egyszer tavasszal kitakarítani, ha nincs külön szűrőberendezésünk, és hát valljuk be, nekünk egyenlőre nincs, tehát marad a tavaszi nagytakarítás kézi erővel.


Folyt. köv.