2012. augusztus 26., vasárnap

Almaecet házilag

Elkezdett potyogni az almánk a fáról, túl sok ahhoz, hogy csak almás pitéket és réteseket süssek belőlük. Ebből adódott, hogy felbátorodtam és nekiálltam almaecetet készíteni. Először csak a meghámozott almahéjakat és csutkákat használtam fel, így legalább az sem veszett kárba.

Recept:
2 kg alma
2 l víz
20 dkg cukor

2l vizet felforraltam 20 dkg cukorral. Amíg hűlt, üvegekbe pakoltam az almahéjat.
Almákat, megmostam, felszeleteltem azt is az üvegbe pakoltam. Ráöntöttem a langyosra hűlt levet. Mintha kovászos uborkát készítenénk, kell 1 szelet kenyér a tetejére. Szövettel le kell fedni, én kicsit variáltam vele, mert a szövetre rászálltak a legyek, muslicák és féltem, hogy tönkre teszik a munkámat.
Ma jöttem rá, hogy amikor a laskagombát termesztjük, gyógyszertárban kapható papírvattát teszünk az üvegek tetejére, és hogy ez most is beválhat. Tehát gyorsan átraktam a celofán helyett, amit időnként felnyitottam, hogy a gázok eltávozhassanak.
10 napig kell állni hagyni, meleg árnyas helyen, de a napokban  40 fokos melegek is voltak. Nekem már 5. napja érik és gyanakszom, hogy lehet, át kellene szűrnöm hamarabb, mert mintha kissé forrásnak indult volna.

Jól látszódnak a buborékok...



Itt már átcseréltem a papírvattára.


Ha az eredeti receptet nézem, ott  10 nap múlva át kell szűrni és literenként további 10 dkg cukorral lefedett üvegben erjeszteni kell további 1-1,5 hónapig. Átszűrni csak akkor kell, ha nagyon zavaros lenne.


No mindegy, ez az első próbálkozás. Azért sem adom fel!!!!!
Sőt almalekvárt is szeretnék készíteni! Találtam egy szimpatikus receptet is hozzá.

Sok jótékony hatása van az almaecetnek! Most ezt nem részletezem itt.



2012. augusztus 19., vasárnap

Készülünk az iskolába!

Mondhatnám, hogy már vártam, de az az igazság, hogy NEM igazán érzem még azt, hogy de jó lesz, ha a nagyok elmennek suliba.
Olyan jó volt ez a nyár, bár idén is staycation volt nálunk. Csak 1-1 napra mentünk el kirándulni.
Csodás felfedezést tettünk a Mátrába, csak a fényképezőgépet hagytuk itthon.
Egy napot eltöltöttünk Vácon.
Jutott egy délután a vácrátóti botanikus kertre is, bár itt egy hetet is szívesen elbóklásztunk volna a férjemmel. A gyerekek is élvezték a kirándulást, annyi érdekes látnivaló és gyerekbarát foglalkozás van itt, hogy elgondolkoztunk rajta érdemes lenne bérletet váltani és havonta idelátogatni. Van másnak is jó élménye a vácrátóti botanikus kertről?

No, de most már készülődni kell az iskolára.

Az iskolás lányka kérésére felcicomáztuk kicsit a cipősdoboz technika dobozkáját.

Tulajdonképp bevontam textillel és varrtam rá géppel hímzett "vinyettát".

Íme a végeredmény:

Barkács ragasztó és technokol  segítségével rögzítettük e textilt  a dobozra.

Ez itt a fedő, névvel ellátva.

Hmmm.... valami még hiányzik...

Ó

Ó, igen!!! Egy kis csipkeszegély teljessé teszi az összhatást.

Száradásig csipesszel rögzítve.

Ilyen lett végül.

 Az első textillel bevont dobozomat anyukám kapta. Az sem lett tökéletes, de segített, hogy ez jobb legyen. Anyukám pedig kap majd még egyet, ha már igazán tökéletes, vagy ahhoz közelítő dobozt is össze tudok hozni.  REMÉLEM :-)

2012. augusztus 17., péntek

Kötény

Egy igazán egyszerű szabású kötény varrtam magamnak, ami pillanatok alatt összedobható. A csipkét újra hasznosítottam egy turis ruháról. A ferdepántot magam készítettem pöttyös anyagból.


Itt jutott eszembe, hogy le kellene fényképezni a mozzanatokat. 

Mondhatnánk, az utolsó pillanatban.

Ez már a kész  kötény.



2012. augusztus 15., szerda

Hortenziák



Talán még nem késő leszedni a hortenzia virágait. Pár nap alatt sötét helységben (pl. egy akasztós szekrény) fejjel lefelé lógatva megszárítani. Csodás dekorációt kapunk így, amit pár csepp tiszta illóolajjal megbolondítva, természetes illatosítóként is hasznosíthatunk.



Így néz ki egy konyhapolcon.

kicsit távolabbról nézve...


vagy a mosdóban, levendulával közösen


2012. július 23., hétfő

Kerti tó 3


A fénykép csodás találmány, vannak dolgok, amiket nem lehet szavakba önteni, ezért arra gondoltam, hogy inkább képekben mesélek tovább. :-)

2008.




2009

2009 nyara




büszkeségem: Cedrus deodara  'Feelin Blue'

2010 
Április

Sok kedvencem van, ez a díszcseresznye is közéjük tartozik
(Prunus 'Kiku-shidare Sakura')

Kicsit távolabbról :-)
Sajnos idén nem virágzott.

Az előkert...egy része

A háttérben Leyland ciprus, szomorú nyír és Laburnum (aranyeső-ami sajnos időközben elpusztult). Elől pedig  Japán juhar (Acer palmatum 'Dissectum  Atropurpureum), ő is nagy kedvenc, sajnos bizonyos okok miatt erről a számára ideális helyről el kellett ültetnünk, nagyon izgultunk, hogy túlélje.

Azért, hogy ne csak nyári képeket mutassak. Ez itt 2010 decemberi hava. :-)

A leyland ciprus, a selyemfenyő és jobb oldalon épphogy csak bekandikál a képbe a nyírfa (Betula pendula 'Youngii' )
2012

2012 tél vége felé, meglátogatott minket ez a gyönyörű madár. Ha valaki tudja mi a neve írja meg, kérem! 

Egész rendszeresen jött halászni, így sikerült lencsevégre kapni, igaz a fürdőszoba ablakából. :-)

Ez már a nyár! Innentől hiába jönnének a madarak halászni, a tóban már nem találnak halacskát.

Idén végre valóra vált a gyerekek álma, lett játszótér.

A terasz is egész kellemes hely lett, hogy a lonc felnőtt és jótékony árnyékot vet a  teraszon tartózkodókra.

Aki figyelmes volt, észrevette, hogy kimaradt a 2011. esztendő. Igazából, nem  sok kép készült a kertről  2011-be, helyette harmadik gyermekünket fényképeztük, aki idén nyáron már 1 éves.


2012. július 19., csütörtök

Kerti tó 2

Az elbeszélés folytatódik. :-)
2007: a tavat megnagyobbítva halastavacskának becézgettük. Immáron nem lehetett benne pancsolni a gyerekeknek, viszont lakóhelyévé vált a békák, csiborok, és néhány jobb sorsra érdemes pisztráng számára.
Itt jól látszanak a pisztrángok
A pisztrángokat Szilvásváradról vásároltuk és speciális oxigénzsákban szállítottuk hazáig. Egészen a nyári forróság beálltáig urai voltunk a helyzetnek. Elegendő volt a kis szivattyú, ami folyamatosan vizet pumpált a tóba. 
A patak rész "túlfolyói" pedig nem engedték, hogy kiöntsön a tó, elárasztva a kertet, hanem irányítottan az általunk tervezett helyeken szivároghatott el a víz.
Ezekre a részekre vízkedvelő növényeket ültettünk, amit meg is háláltak pompás virágaikkal.





 Ám a tófólia feketesége szinte szívja magába a meleget, kikerülhetetlenül forrósodott fel a tó vize. Megpecsételve ezzel a pisztrángok sorsát.
Végül is megettük őket, mert drága hal, és bár a húsukon érződött, hogy nem valami sebes folyású hegyi patakban érlelődtek, azért még nem voltak túlzottan mocsárízűek. 

Folyt. köv.

2012. július 13., péntek

Madárlesen

Ezt a bejegyzést már két hónapja meg kellett volna írnom, de nem jutottam el odáig, így most egy képsorozattal ajándékozok meg mindenkit aki ezt a bejegyzést végig olvassa.
A történet ott kezdődött, hogy vettem pár cserép afrikai szegfűt. De nem csak nekünk tetszett, hanem úgy látszik egy énekes madár pár is kellemesnek találta a helyet és belefészkeltek.
Így nem tudtam öntözni a növénykét. Azonban gazdagabbak lettünk 3 madárfióka fejlődésének a megfigyelésével.

Gondos szülök táplálták a fiókákat

Reggel azzal keltünk, hogy megnéztük a fészeklakókat.

Éhes vagyok! Hol van már a reggelim?


Szépen megtollasodtak a kicsikék
Múlt héten vasárnap hagyta el a legkisebb madárka is a fészket.

Őszintén mondom, nagyon hiányoznak nekünk! Hozzá tartozott a napjainkhoz a megfigyelésük.